I/11. A művelődés új színtere: a klubkönyvtár
Az 1960-as években az adott kor igénye hívta életre a klubkönyvtár intézménytípusát. Azokon a kis településeken, ahol nem működött művelődési ház, és a könyvtár működése, fenntartása is nehézséget jelentett, a klubkönyvtári forma bizonyult a legalkalmasabbnak. Átmeneti megoldás volt, melyet a rendelkezésre álló anyagiak determináltak. Fejér megyében Martonvásár az elsők között volt, ahol megvalósult a klubkönyvtár, […]
I/10. A mi könyvtárunk alapításának helyszínei és körülményei
A könyvtár helyszínei és körülményei 1951. augusztus 18.-án a Székesfehérvári Körzeti Könyvtártól letétként kapott 130 db könyvet a település, amely a mai könyvtár alapítási évének tekinthető. Óriási gondot jelentett a megfelelő helyiség kiválasztásán kívül, még a könyvek elhelyezése is. Zárható könyvszekrény hiányában hónapokig hevert felbontatlanul a küldött könyvanyag a faládákban-amiért felszólítást kapott a tanácsi vezetés. […]
I/9. Az Erdőháti Gazdaság Könyvtár alapítása
A kulturális élet „virágkora” Dr. Jantsits Tiborné és Dr. Bogdán Emil vezetésével A népkönyvtárak történetének a hőskorát a kezdeti időszak, az 1950-es évek jelentették, melyet röviden összefoglalva A községi tanácsoknak semmiféle anyagi eszköz nem állt a rendelkezésükre, hogy működtesse a könyvtárukat. A megfelelő helyiség biztosítása ugyanolyan gondot jelentett, mint a téli tüzelőanyag fedezése. Szintén a […]
I/8. Martonvásár művelődéstörténeti öröksége és a társadalmi szervezetek szerepe az 1960-as években
Martonvásár kulturális életét tekintve mindig is kiemelkedett a hasonló létszámú települések közül. Ennek oka elsősorban gazdag művelődéstörténeti hagyománya a Beethoven -Brunszvik örökség, s nem utolsó sorban azok az emberek, akik értéket – közösséget teremtettek. Központi ünnepségek, válogatás (tallózó) korabeli újságcikkekből Rendező szervek: Járási Tanács és Pedagógus Szakszervezet. „Jól sikerült a kiváló író legújabb készülő filmforgatókönyvének […]
I/7. Az 1950-es évek Martonvásáron – Dr. Balla Lászlóné visszaemlékezése
„Aki autón szalad, némi jóakarattal városkának nevezhetné. Az országúti főutcát kispolgári házak szegélyezik. A falusi parasztházak és istállók, a szegények viskói jól elbújnak a kispolgári sor mögött, de még ott is gyakran eresztenek maguk közé villaszerű családi házakat… A külső szem is elárulja: nem igazi parasztfaluval van dolgunk.” A sztálini kultúrpolitika időszakában s a későbbi […]
I/6. A könyvtár agitációs és propaganda munkája
Könyvtári rendezvények Könyvkiadás, könyvterjesztés A II. világháború után a magyar könyvkiadás szempontjából jelentős fordulópontot jelentett az M.K.P (Magyar Kommunista Párt) kiadója, a Szikra megalakulása, mely azzal a céllal jött létre, hogy a dolgozók számára könnyen hozzáférhetővé tegye a marxista- leninista szellemű tudományos és politikai műveket. A magyar szerzők mellett főleg szovjet szerzők szépirodalmi műveit is […]
I/5. Könyvtárpolitika a szocializmus korában — „Könyvet a tömegeknek!”
A II. világháborút követő években a politikai hatalom kisajátítására törekvő kommunista párt támadást indított minden független demokratikus szervezet ellen. A kultúra területét ideológiai harcnak tekintették, ami azt jelentette, hogy igyekezett kiszorítani – a polgári, népi- nemzeti értékeket képviselő gondolkodásmódot, Martonvásáron is véget ért a sokszínű egyesületi élet. Legkorábban a Katolikus Ifjúsági Egylet felszámolására került sor. […]
I/4. Az olvasókör széleskörű közéleti és kulturális tevékenysége
Mindannyiunkban felmerül a kérdés, vajon hogyan ünnepeltek martonvásári elődjeink? Érdekes tudósításokat olvashatunk a korabeli Székesfehérvár és Vidéke című ´megyei újságban, mely hívén megörökíti a száz évvel ezelőtti eseményeket. Az olvasókör sokszínű tevékenységben fontos szerepet játszottak a hazafias nevelést szolgaló történelmi évfordulóink megünneplései, követendő hagyományt teremtve az utókornak. Martonvásár a millennium évében Az iskola és a […]
I/3. Olvasókörök vidéken és Martonvásáron
A XIX. század első felében a polgárosodás, a politikai, gazdasági és kulturális élet fejlődése megkövetelte a lakosság művelődési szintjének emelését. Széchenyi István a polgári kultúra kiszélesedésének a lehetőségét a polgári kaszinókban látta, de ez csak a felsőbb társadalmi rétegek számára volt elérhető. Elképzelése alapján megvalósult, hogy az ország egész területén- egymás után jöttek létre a […]
I/2. A közösségi élet színterei 18. századtól – a 19. századig
Az olvasás gyönyörűsége Felolvasóestek, versenyek, kedvelt és gyakori idézete volt Hegedüs Géza kötetének címe: Az olvasás gyönyörűsége. Sokan megtapasztalhattuk már azt a jóleső érzést, amikor könyvtárunk legcsendesebb övezetében, a kézikönyvtárban belemélyedhettünk a lelki állapotunknak megfelelő könyvbe. Otthon pedig meghitt csendre int az olvasólámpám fénye, a kényelmes fotelem, és olvasok elfeledkezve térről és időről.. Olyan sok […]