Martonvásár kulturális életét tekintve mindig is kiemelkedett a hasonló létszámú települések közül. Ennek oka elsősorban gazdag művelődéstörténeti hagyománya a Beethoven -Brunszvik örökség, s nem utolsó sorban azok az emberek, akik értéket – közösséget teremtettek.
Központi ünnepségek, válogatás (tallózó) korabeli újságcikkekből
- május 21.
- Székesfehérvár Járás nevelőinek napja
Rendező szervek: Járási Tanács és Pedagógus Szakszervezet.
- Író- olvasó találkozó Szabó Pál Kossuth-díjas íróval, politikussal.
„Jól sikerült a kiváló író legújabb készülő filmforgatókönyvének a „Nem politizálok” -nak a megvitatása is.”
Délután: Az Állami Általános Iskola (1954. szeptembertől- Beethoven név felvétele) „felejthetetlen szépségű” énekhangversenye.
- október 12.
- Restaurált Beethoven szobor leleplezéssé
Rendező szervek: Megyei Békebizottság, Megyei Tanács Népművelési Osztálya, Kutató Intézet és Községi Tanács. Az ünnepi megemlékezést vezeti Molnár Antal a Zeneakadémia tanára.
Közreműködnek: a székesfehérvári Zeneiskola tanári karának kamaraegyüttese és a Beethoven Általános Iskola énektanára, Papp Jenőné vezetésével elhangzik: Beethoven Szép rózsaszál c. kánonja.
- június 22.
- Beethoven Múzeum felavatása. (Környei Etel író, újságíró (1905-1982) javaslatára)
Megnyitó: Ortutay Gyula néprajzkutató, politikus
Este: Magyar Állami Hangversenyzenekar ünnepi hangversenye.
Vezényel: Fejér György.
Km: Kovács Dénes hegedűművész. Ezen a napon megkoszorúzták Brunszvik Teréz sírját, az óvoda falán emléktáblát helyeznek el Brunszvik Teréz halálának 100. évfordulójára.
1961 tavaszán Brunszvik Teréz Emlékbizottság alakul- a Magyar Nők Tanácsának kezdeményezésére a Művelődésügyi Minisztérium, a Fővárosi Tanács, s a különböző társadalmi szervek képviselőiből.
1961. szeptember 2.
- Brunszvik Teréz halálának 100. évfordulójára rendezett ünnepség
„Szeptember 2-án hatalmas Ikarusz buszok szállították Martonvásárra az óvónőket, akik az ország valamennyi megyéje és a budapesti kerületek képviseletében részt vettek a Pedagógusok Szakszervezete és a Nőtanács által szervezett emlékünnepélyen. A zsúfolásig megtelt mozihelyiségben Burchard Erzsébet a (kecskeméti) Óvónőképző igazgató nyitotta meg az ünnepélyt, majd a helybeli gyermekkórus dr. Papp Jenőné vezényletével Beethoven dalokat adott elő.
A két ünnepi szónok Arató Ferenc, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője és Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára Brunszvik Teréz életművét, s a belőle számunkra adódó tanulságokat elemezte- méltatta. Felemelő volt a program további része is, a néma tiszteletadás a temető mauzóleumában Brunszvik Teréz koporsójánál, az óvodában kiállított óvodatörténeti gyűjtemény megtekintése, és az esti Beethoven hangverseny a Brunszvik- kastély csodálatos szép parkjában.”
Az 1956-os forradalom leverése után új kultúrpolitikai rendszer épült ki, melyre kevésbé volt jellemző a nyílt tiltás. Az irodalmi élet tekintetében az a merevség, mely korábban a Rákosi- korszakot jellemezte, némileg oldódni látszott.
A korszak meghatározó politikusa Aczél György (1917-1991) volt. A politikai bizottságnak írt levelében már 1957 nyarán felvette a később hírhedtté vált „három T” (tiltás, tűrés, támogatás) irányelvét, de ez csak a 70-es években vált igazi gyakorlattá. Ez határozta meg a művészeti élet alkotóinak megjelenési és egzisztenciális létét.
A kulturális élet társadalmi szervezetei közül a Hazafias Népfrontot említeném meg- mely Martonvásár kulturális életében is szerepet játszott egészen a rendszerváltásig-.
Népfront oktatás, különböző ismeretterjesztő előadások szabadpártnapok szervezése… Ahogyan I nyilatkozta a Fejér Megyei Hírlapnak 1961-ben „a bizottság igyekszik gazdája lenni a falu kulturális életének.”
A Kutató Intézet tudományos munkatársai szívesen tartanak főleg mezőgazdasági témában ismeretterjesztő előadásokat „A kukoricatermesztésről” Győrffy Béla, a korszerű takarmányozásról Kükedi Endre tartott előadást. Tóth Iván, az általános iskola tanára, Vörösmarty Mihályról beszélt nagyszámú hallgatóság előtt, dr. Papp Jenőné zenetörténeti előadást tartott. Eredményes a vöröskeresztes előadássorozat is. Dr. Grimm Lóránt orvos nagyon a szívén viseli az egészségügyi felvilágosítást. Felhasználják a rendezvényeknél a film adta lehetőségeket. A gyermekotthon (?)- filmvetítőjén Zalka elvtárs vetíti az egészséggel, tisztasággal kapcsolatos filmeket.
Komoly igény jelentkezett arra vonatkozóan, hogy olyan épület álljon a lakosok rendelkezésére, mely a falu közösségi életének méltó színtere lehet. Sajnos ez csak évtizedekkel később valósult meg. 1959-ben Sipos Erzsébet óvónő, aki a tanács népművelési ügyvezetője volt, éppen a megfelelő állandó helyiséget hiányolja a fiatalok művelődését, szórakozását illetően.
„Ebben a 4800 lelket számláló községben 400 a fiatal, egyetlen szórakozási lehetőség a mozi- a Déryné Színház is csak keresztül halad Martonvásáron.” A fiatalok fele vidéken dolgozik, s ott elégítik ki elsősorban a szórakozási lehetőségeket. A Földművesszövetkezet emeleti részén készül egy emeleti klubszoba (de érthetetlenül) későn.
A báloknak, ismeretterjesztő előadásoknak, központi rendezvényeknek a különböző intézmények szolgáltak helyszínül. (Földművesszövetkezeti iroda- vendéglő, óvoda, iskola- mozi) Településünkön a különböző kis közösségeket nem a kultúrház hozta össze, teremtette meg, hanem ők alapozták meg közösségi életükkel a leendő művelődési ház alapját.
Következő fejezet: I/9. Az Erdőháti Gazdaság Könyvtár alapítása
Irodalomjegyzék
Lencsés Ferenc: Martonvásár története. Székesfehérvár 1965 – István Király Múzeum Közleményei
Fejér Megyei Hírlap 1954. május 23., október 23, 1958. június 23., 1959. december 5. 1961. február 17, szeptember 3.
Pedagógusok Lapja 1961. szeptember 5.