A könyvtár helyszínei és körülményei
1951. augusztus 18.-án a Székesfehérvári Körzeti Könyvtártól letétként kapott 130 db könyvet a település, amely a mai könyvtár alapítási évének tekinthető. Óriási gondot jelentett a megfelelő helyiség kiválasztásán kívül, még a könyvek elhelyezése is. Zárható könyvszekrény hiányában hónapokig hevert felbontatlanul a küldött könyvanyag a faládákban-amiért felszólítást kapott a tanácsi vezetés. A könyves ládát határidőre kellett volna visszaküldeni a körzeti könyvtárnak, hogy a megye népkönyvtárainak a zavartalan könyvállomány cseréjét biztosítsák. (Volt olyan település a megyében, ahol tűzifának használták a ládákat.)
Nehéz elképzelnünk, hogy gondot jelentett Martonvásáron egy zárható könyves szekrény biztosítása – ezért állt hónapokig felbontatlanul a könyves láda. Végül a körzeti könyvtár segítségével megérkezett a budapesti népkönyvtári központtól a zárható könyvszekrény. 1952 nyarán könyvtári felmérésre a városbizottság elnöke jelenti, hogy a községben a földműves szövetkezetnek van „kölcsönzéssel foglalkozó könyvtára”, mely a működését 1952-ben kezdte meg. 1952-től 1954-ig földművesszövetkezet boltjában Szabadság u. 13 sz. (ma a mentőállomás területe) alatt kapott helyet a könyvtár, az épület szűkös volta miatt meglehetősen mostoha körülmények között. A pontos helyszínre, amely a Mentőállomást jelenti, Tálas Józsefné Mártika hívta fel a figyelmem. A népkönyvtár vezetője Pöntör István, általános iskola igazgatója volt. 1 asztal – 1 szék, s a zárható könyvszekrény – ami a berendezést jelentette. Az állványok, a raktár – olvasótér hiánya miatt a könyvek „ömlesztve” várták az olvasókat.
A kezdeti adminisztrációt egy letéti füzet alkotta.
1955-től 1957-ig a Községi Tanács tanácstermében porosodott a közel 2000 kötetes népkönyvtár.
(1957 november 1-i jelentés) A 2000 kötet viszonylag magas számát indokolja, hogy a Gépállómás 1951-ben már rendelkezett 350 körüli könyvállománnyal, amely kihasználatlanul állt. Ez idővel valószínű beleolvadt a községi könyvtár gyűjteményébe, ahogy a Szabadság Tsz és az Új Élet MGTSZ könyvei is. 1976-ban a könyvek leltározása során még találkoztam arra utaló tulajdonpecsétekkel. Hivatalos nyilvántartása 1956-tól van a könyvtárunknak, s ez a dátum könyvtárunk életében azért is jelentős, mert ekkor bízták meg Boros Dezső tanár urat a könyvtári feladatok ellátásával, 1968-ig, nagyon sok nehézséget leküzdve vállalta a könyvtárosi szolgálatot.
Visszaemlékezéséből idézek:
„Társadalmi munkában vállaltam el a könyvtári szolgálatot heti egy alkalommal 2 óra kölcsönzési időben. Kb. 800 kötet volt a tanácsteremben, azaz egy őrizetlenül hagyott könyvhalmaz, kérésemre újabb helyet kapott a könyvtár.”
1957-töl a volt mozihelyiségbe költözött, (ma Keczán Bútorszalon, Dózsa György u. 2-es szám) 1959-ig itt működött.
„Gyakran előfordult, hogy lekapcsolták a villanyt, ilyenkor gyertyafény világított. Télen sokat kölcsönöztem nagykabátban.”
Érdemes belelapoznunk a Fejér Megyei Hírlap egykori számába:
„Havonta 3 Ft. elektromos áram miatt kikapcsolták a világítást. A mozi szeneskamrájában nem jutott hely a könyvtár 5 mázsányi szenének, így a könyvtár közepén tornyosodik. A felsőbb szervek utasításai ellenére valahol megfeneklik a dolog.”
Nehéz időszak volt, fogalmazhatok úgy is: A könyvtár hőskorszaka.
1960-tól 1962-ig csak ideiglenes megoldást jelentett a volt TSZ iroda egyik helyisége, (Dózsa György utca 10.) ahol egy vizes raktárhelyiségben helyezték el a könyvtárat – s eseténként petróleumlámpa világított. 1960-ban az olvasók száma: 488, kötetszám: 1262. (Az erdőháti és kismartoni könyvtárral együtt.) A nehéz körülmények között működő községi könyvtár gyakori költözését nemcsak a könyvtár állománya sínylette meg, hanem az olvasóközönség is, a gyakori zárva tartás miatt. Jelentős lépés volt a könyvtárak életében az 1956-os 5. számú törvényerejű rendelet. A könyvtárakat a tanácsok intézményeivé tette. Valójában 1959, a 60-as évektől vált általánossá a könyvtárak tanácsi kezelése. Az azt jelentette, hogy a tanácsok költségvetésükben más könyvtári címet is nyitottak a könyvbeszerzési kereten kívül, a könyvtárosok tiszteletdíját is beütemezték. Ekkor váltotta fel a korábbi zárt könyvszekrényeket a szabadpolcos rendszer, ami lehetővé tette az olvasó közvetlen kapcsolatát a könyvvel.
Jobb körülmények közé került a könyvtár, amikor 1963-ban a Pártbizottság székházába költözött. (Felszabadulás utca 13, jelenleg Harmónia Idősek Otthona – Szent László utca 9.)
Ebben nem kis szerepet játszott, és a későbbiekben is, Csongor Rózsa, a Megyei Könyvtár akkori igazgatója, aki 1961-től 1981-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette a könyvtárat. Szívügyének tekintette a községi könyvtárak fejlesztését. Úgy tette érdekeltté a tanácsi vezetőket saját településük könyvtárának ügyében, hogy tapasztalatcsere kirándulásokat, könyvtárlátogatásokat szervezett számukra, vagy megszólaltatta őket a szaksajtóban. Több megyei bizottság tagjaként a megyei bizottság pénzmaradványából segítette a kis települések könyvtárait. Kulturáltabb körülmények várták az olvasókat, a szabadpolcos kölcsönzés több olvasót vonzott. A községi tanács költségvetésében szerepel már a könyvbeszerzési keret, ami 9000 Ft és a polcvásárlás összege is, amely 4000 Ft. Már átköltözéskor kicsinek bizonyuló helyiség helyszűke miatt nem volt bővíthető. (Olvasható a szakfelügyeleti jelentésekben.)
„A faluban hiányzik olyan propagandamunka, mely a községi könyvtár munkáját, s azon belül az irodalmat ismertetné. Több rendezvénnyel, kiállítással, és író-olvasó találkozó rendezésével kellene felhívni a lakosság figyelmét a könyvtárra.”
Következő fejezet: I/11. A művelődés új színtere: a klubkönyvtár
Irodalomjegyzék
Lencsés Ferenc: Martonvásár története. Székesfehérvár 1965 – István Király Múzeum Közleményei
Könyvtári Hiradó 1963/II
Fejér Megyei Könyvtáros 1971 / II.
Tálas Józsefné visszaemlékezése
Vörösmarty Mihály megyei Könyvtár: Irattár, Martonvásár Népkönyvtár letéti füzet
Irattár 304/1951 23/1952, 865-35/16/1952
Fejér Megyei Hírlap 1959 jun. 23
Szakfelügyeleti jelentések 1963.IV.1., 1964. II.13.