„A könyvtár által alkalmazott formák egy dologban különböznek a művelődésotthon által szervezettektől. Abban, hogy a könyvtári rendezvények egyike sem cél, hanem eszköz, a könyv és a könyvtárpropaganda eszköze” (Szurmay Ernő irodalomtörténész).
„Ha igaz az a tétel, hogy lelkek reformja nélkül elképzelhetetlen bármilyen reform,
akkor annak is igaznak kell lenni, hogy versek, drámák, regények nélkül a szellem és a lélek nem léphet tovább,” (Csoóri Sándor)
- Szentpál Mónika előadóművész, Kobzos Kiss Tamás Magyar Amor c. hangszeres zenés előadóestje
- Vallai Péter színművész előadóestje József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából
- Író – olvasó találkozó Marosi Gyulával
- Benda Kálmán történész és egyetemi tanár és Kobzos Kiss Tamás előadóművész Rákóczi Ferenc halálának 250. évfordulójára rendezett emlékest
- Czine Mihály irodalomtörténész és a Helikon Együttes előadása – Válogatás a mai magyar irodalomból
Közös rendezvény MTA Mg. Kut. Intézet Erdei Ferenc Művelődési Klubjával
- Bánffy György színművész előadóestje – Ékes – érdes anyanyelvünk. Legendás előadóestjei közül az előbb említett irodalmi összeállítás több száz előadást ért meg itthon is és határainkon túl is. Az egyik legszebben beszélő művész, aki szívügyének tekintette a magyar nyelv ápolását.
A klasszikussá lett előadóest részletes műsorát érdemes újra felidéznünk.
Kányádi Sándor emlékképek
1929 – 2018
„A vers az, amit mondani kell.”
- Havas Judit előadóművész és Budai Ilona népdalénekes előadóestje.
Válogatás Kányádi Sándor verseiből (1991)
Havas Judit évtizedeken keresztül Kányádi Sándor költészetének hiteles megszólaltatója volt, A költővel való találkozása már az 1970-es években az Egyetemi Szinpadon kezdődött. A több évtizedes kapcsolat idővel tiszteletteljes barátsággá nemesedett, Emlékezés-töredékeiből idézek:
„…. Összebarátkoztunk, sokat beszélgettünk, segítettem mindenben, amire csak szüksége mutatkozott, a vásárlásban, ilyen-olyan ügyekben, mert nem ismerte a várost. Amikor hazaindult, megkértek, hogy vigyem el autóval Kolozsvárra. Egy Škodánk volt. Elmentem érte, elindultunk a határra. Akkoriban szigorúan ellenőrizték, szétszedték mindenkinek a csomagtartóját, aki Erdélybe ment. Kányádi csomagját is átvizsgálták, csak úgy dobálták a holmijait; megtalálták a bőröndben a kolbászt, amit nem lehetett átvinni, elvették tőle. Tűrte a megaláztatást, nekem hányingerem lett a látványtól, a szégyentől, de Ő még a határőr után kiáltotta nevetve: jó étvágyat!
Igen, körülbelül így reagált, csippentős hunyorítással az esetre. Én restelltem magam a történtek miatt. …..
„…. Elhatároztam, hogy összeállítok egy Kányádi-estet, de ezt nem beszéltem meg vele. Csak ő mesélte, már Németországban hallotta hírét. Sándor egyre ismertebbé vált, meghívták Münchenbe egy magyar közösségbe estet tartani. Ott kérdezte a meghívója, hallotta-e, hogy Havas Judit Kányádi-estet csinál. – Mondtam a társaságnak, hogy ki másnak csinálna estet? – mesélte nekem később nevetve Kányádi…”
[…]
„… Kányádi Sándor nagy költő. Én meg szerencsés. Miért? Mert a közelében lehettem, beavatott, befogadott az életükbe. Azért is, mert a véletlen, de leginkább a Feljebbvaló úgy intézte, hogy a 80. születésnapján több más verse mellett a Vannak vidékek ciklusból az Előhangot is elmondhattam. Felmentem a színpadra. Ő, mint ünnepelt, szintén fent volt… Belefogtam a versbe. Ekkor csoda történt, mással nem magyarázható, mivel nem beszéltük meg előre: elmondtam az első sort, Sándor felállt a fotelból, odalépett szinte mellém, s mondta a második sort, és így sorról sorra váltva mondtuk el a verset. Döbbent csend lett. A mai napig beleborzongok az emléktől.” …
Kányádi Sándor költő, író, műfordító estje a könyvtárban
(1993. III. 27.)
A távoli rokon Sütő Pere Rozália grafikus művész hívó szava segített abban, hogy megvalósuljon Kányádi Sándorral a ma élő egyik legnagyobb erdélyi magyar költővel a martonvásári találkozás.
Rozikát gyermekkora óta szeretetteljes tisztelet (ami az évek spórán barátsággá nemesedett) fűzi a költőhöz, hiszen mind a ketten Székelyföldön, Nagygalambfalván születtek. Kányádi Sándorral kapcsolatos élménye minden magyar embernek van, hiszen generációk nőttek fel a költeményein, meséin, együtt énekelve verseit a Kaláka együttessel. Nem csoda, hogy szombat délután zsúfolásig megtelt a könyvtár az ifjú olvasókkal, szülőkkel és nagyszülőkkel.
A kedves közvetlen hangnem, a költő ízes magyarsága, ahogyan mesélt, a tőle megszokott humorral vagy komoly elgondolkodtató gondolataival hamar magával ragadta a hallgatóságot. Ö csak mesélt és tanított. Öröm volt az együttes versmondás, fiatalos lendülettel mesélt életének apró morzsáiról és szólt a haza és a költészet szerepéről.
Hite és vallómása szerint az a cél vezeti egész életében, hogy a Kárpát-medencében és mindenhol. ahol magyarok élnek, a magyar költészetet közelebb vigye kicsikhez és nagyokhoz. Őrzőm és feljegyeztem ezt a gondolatát: „Ahhoz, hogy a magyar nép megmaradjon, minőségi emberekké kell válnunk!”
Kányádi Sándor, mint afféle garabonciás diák fáradhatatlanul járta az országot-világot, hogy megszerettesse velünk a magyar irodalmat, a költészetet. Egészen biztos, hogy akik hallhattuk őt, kezünkbe vettük kötetét, mint ahogy a könyvtárban is találkozásunk után.
Sütő Petre Rozália első grafikai tárlata
Kányádi Sándor bácsihoz, Nagygalambfalva „nagy szülöttéhez” nem csak többoldali rokoni szálak fűznek, hanem egy csomó kedves emlék is. Ilyen közös emlékezetes pillanataink a székelykeresztúri múzeumban megnyíló kiállításomon is voltak, ahol a már ismert költő nyitotta meg a tárlatom 1979-ben. Rengetegen jöttek el, szinte alig fértünk be az épületbe – persze ez főleg Sándor bácsi látogatásának híre miatt volt így. Ilyenkor ő író-olvasó találkozókat is tartott, ha „hazajött”.
A múzeum belső terében székely ruhába öltözött dalárda énekelt és Sándor bácsi verseiből szavaltak. Mondta is rögtön, na Róza (így hívott, mivel a húga is Róza volt, és szerette ezt a nevet), olyan megnyitód volt, hogy Párizsban sem lehetett volna különb. Sokszor mondta, hogy majd odaadja a megnyitó szövegét, de ez mindig elmaradt valamiért. A hagyatékában biztosan fellelhető. Arról is beszélt, hogy akkor egy verset is írt, amit a közös emlékek hoztak elő. Ez a nagygalambfalvi író-olvasó iskolai találkozója lehetett. Sokáig kerestem ezt a verset, ami elvileg ide illő lett volna. Így találtam rá erre az „Öreg iskola című versre, hisz mindkettőnkre igaz, hogy kikerülve a nagygalambfalvi iskolából, egy életen át lehet, hogy ünnep előtt…
Kányádi Sándor: Öreg iskola
bennünk is vásnak a lépcsők
bennünk is öregednek-
újulnak a falak
halálunkig halljuk a csengőt
nyelvünk magányos
márvány-tenger partján
milliom rodostóban
zágont
dúlások
üszkös falak
karantén
könyvtelenné árvított
bibliotékák
isten- s embercsapása
mi minden volt
s mi jöhet még
ünnep előtt
ünnep után
addig vagyunk-leszünk
amíg a lépcsők bennünk is
vásnak-vénülnek
s újulnak a falak amíg
halljuk a csengőt
s benne a tengert
és minden rodostóban
zágont
(1981)
- Dr. Kovács Ferenc Svájcban élő zenetudós. A reneszánsz kor muzsikája.
A Concentus Consort régizene együttessel
- Kilyén Ilka színművész (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja) előadóestje – Ágról szakadt madár –
Csángó versek és dalok
Kilyén Ilka estje
A Várszínház kamaratermében vagyok, s alig néhány perc elteltével érzem, varázslat történik a színpadon. Kilyén Ilka áll a fényben és mondja, énekli a Kallós Zoltán gyűjtötte balladákat, archaikus imákat, hiteles dokumentumokat, dalokat.
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésznőjének fájdalmasan szép előadóestjére még néhány hónap elteltével is úgy gondolok vissza, mint ritka kivételes művészi élményre.
„Ágrólszakadt madár vagy te. Elvettetve, elfeledve!” — így hangzik a „Fohász”.
Úgy érzem, nemcsak a kisebbségi lét, a moldvai csángók üzenete, híradása „hallatszik” — a létezés csodájával — hanem mindennapi életünk az emberi sors is. Hányféle valaha volt asszony, hányféle rég holt férfi, legény, leány bőrébe búvik pillanatról pillanatra — megszámolni is lehetetlen. „Egy lenézett, többnyire csak kuriózumként emlegetett népcsoport a megmaradás képességének elemi tudását menti így a sóhajtásból a dalba.”
Ezt az élményt szerettem volna megosztani Önökkel — Kedves Olvasóink, amikor február 18-án csütörtök este 7 órakor a könyvtár vendége Kilyén Ilka lesz.
Az est premierje a marosvásárhelyi Vártemplom fölújított gótikus termében volt 1990. december 29-én. Azóta csaknem hetven alkalommal adta elő a műsort, többnyire otthoni kis templomokban — Bécs és Budapest közönsége előtt is.
S talán a legemlékezetesebb az az est volt, amikor Kilyén Ilka Tőkés László református püspök úr meghívottja volt, az 1989. évi decemberi temesvári forradalmi események 2. évfordulója alkalmából sorra kerülő megemlékező rendezvényen.
Ch.Sz.
- Gryllus Dániel és Halmos Béla – Pál apostol levelei
- Bánffy György irodalmi összeállítás Beethoven leveleiből
Kassák Lajos: Zene (részlet)
Kassák Lajos: Beethoven
Részlet Yehudi Menuhin: Az ember zenéje c. művéből
Részletek Környei Elek: Beethoven és Martonvásár c. művéből
Levél Franz Gerhard Wegeler doktornak
William Blake: Az ártatlanság jövendölései
A Heilingenstadti Végrendelet
Részlet Yehudi Menuhin: Az ember zenéje c. művéből
Beethoven élete leveleiben (Jemnitz Sándor)
Levélrészletek Környei Elek: Beethoven és Martonvásár c. kötetéből
Csorna Andor: Beethoven breviárium – (Beethoven gondolatai)
Sárközi György: A szeretet himnusza (részlet)
Összeállította: Chilla Szilvia
- Dévai Nagy Kamilla és Pelsőczy László előadóművészek – „Szél hozott szél visz el”
- Szakonyi Károly író-olvasó találkozó
- Marosi Júlia népdalénekes – „Fúvom az énekem, de nem jókedvemből”
- Szécsi Margit költő, Budai Ilona népdalénekes és Birinyi József népzenész Nagy László emlékest. Eredeti hang és képdokumentum felhasználásával
- Berta Bulcsú író – olvasó találkozó
- Gáti Oszkár „Ha megérinthetnélek,,,” című előadóestje
1983-ban a Pesti Vigadó előadótermében volt a bemutatója Gáti Oszkár előadóestjének. Nagy élmény volt. Az előadás után otthon rögtön elővettem Pilinszky János, Szabó Lőrinc és József Attila köteteit, hogy újra átéljem a varázslatot. Mert varázslat volt, egy mélyen érző lélek kitárulkozása, kételyei, magánya. Elhatároztam, hogy ezt az élményt olvasóimmal is megosztom és meghívom Gáti Oszkárt, akit mint a Madách Színház sikeres színművészet nem csak a színpadon, hanem TV játékokban is gyakorta láthattuk.
Megtörtént telefonon a szokásos egyeztetés, néhány nap múlva megérkezett a levél is, amely a műsor részletes programját tartalmazta. Ez ezért is volt fontos, mért a rendezvény látogatója előre is lapozhatott egy-egy verseskötetbe. S. Bergmann, Pilinszky János, Szabó Lőrinc, Cicero gondolatait, verseit a lelkileg fogékony és avatott befogadó közönség világa.
Előadás elött néhány nappal egyik délelőtt a könyvtárban legnagyobb meglepődésemre meglátogatott a művész úr. Hosszú pályafutásom alatt erre még nem volt példa, hogy egy színész előadóművész megnézze és személyesen megbeszélje fellépésének helyszínét. Személyében egy nagyon lelkiismeretes és tépelődő művészt ismertem meg, aki úgy erezte, hogy az előadóművészét nehezebb, mint a színházi szakma, mert sok idő kell hozzá, hogy egy költemény megszülethessen az előadásban.
Elérkezett a rendezvény ideje, ami részemről mindig izgalmat jelentett. Elég sokan leszünk-e? Bár ez könyvtári szempontból nem a legfontosabb tényező. Elegendő számú széket hozott-e át az iskolai személyzet? Mennyire szűrődik be az utcai zaj? Bevezetőmnek sikerül-e hangulatilag elkészíteni az előadó estet? Milyen lesz az olvasóink reakciója?
Ezen az esten az izgalom mellé egy váratlan kellemetlen helyzet is közbeszólt: Rövidesen a kezdet elött egy pedagógus házaspár két kiskorú gyermekükkel együtt érkezett a könyvtárba. Az első reakcióm az volt, hogy talán nem olvasták a meghívót, amin a részletes műsor szerepelt? Mielőtt tovább szőttem volna a gondolataimat, Gáti Oszkár teljes határozottsággal kijelentette, hogy a gyerekek jelenlétében nem kezdi el az előadást. Mivel hazamenni nem akartak, egy megoldás maradt, hogy a gyerekek a könyvtár irodájában mesekönyvek tarsaságában várják meg az előadás végét.
És elkezdődött az előadó est …..
- Beregszászi Olga és Ujlaky Károly előadóművészek zenés irodalmi estje – Gyűlölök és szeretek
- Sánta Ferenc író – olvasó találkozó
- Hegedűs D. Géza színművész – Nagy László estje
- Kun János előadóművész estje – Gyászom a Színészkirályért – In memoriam (Latinovits Zoltán)
- Bánffy György színművész (1927-2010)
Válogatás Faludy György és Márai Sándor műveiből
- Ujlaky Károly előadóművész és Patrick Rücker zongoraművész előadóestje – Hungaria Liberata – Válogatás az ezeréves magyar irodalomból – Közös rendezvény a Brunszvik Klubbal
- Lukin László zenepedagógus – Mozart halálának 200. évfordulójára rendezett emlékest
- Koncz Gábor színművész előadóestje – „Gyorsvonat”
Nem törvényszerű, hogy egy-egy színművész igényes jól szerkesztett előadóesttel álljon a nagyközönség elé. Amikor megnéztem Koncz Gábor előadóestjét, mielőbb meghívtam a könyvtárba, igazi lelki élményben volt részem. Félórás késessel terepjáróján megérkezett a művész úr. Bevezető után rögtön elkezdődött az est.
Mivel is kezdődhetett volna e szálfaegyenes tartású művész összeállítása, mint Arany János klasszikusával, a Toldi című elbeszélő költeményével? Toldi Miklós elindul a falujából, hogy az urak világában megigazuljon. Elindul Koncz Gábor is a paraszti környezetből, hogy határozott előnyös fizikai adottságokkal rendelkező egyénisége meghódítsa a film és a színház világát.
A színész-rendező tudatosan szerkesztett pódiumestjén valójában saját életútja bontakozott ki a klasszikus versek kíséretében. (Wass Albert, Illyés Gyula, Arany János …).
Az összeállítás címadója és meghatározó mondanivalója Buzatti Gyorsvonat című novellájára épül. Felgyorsult világunkban életünk jellemzője az állandó rohanás. Észrevesszük-e vajon, hogy elsietünk a meghatározó állomások mellett, a legfontosabb emberi kapcsolataink sérüléseit?
Köszönjük az élményt!
- Beregszászi Olga és Ujlaky Károly zenés előadóestje – Válogatás Tollas Tibor verseiből
Október 23.
Rian a föld, a falak dőlnek,
Kék harsonákkal zeng az ég,
S barlangjából a dohos kőnek
az ember újra fényre lép.
Fonnyadt testűnket záporozza,
Sápadt arcunkra hull a nap,
S szédülten, szinte tántorogva
Szabadság, szívjuk sugarad.
Sötétből tárul ki a szívünk:
Nyíló virág a föld felett.
A szolgaságból fényt derítünk,
Fegyver nélkül is győztesek.
Tollas Tibor
„Hogy ébren tartsuk a világ lelkiismeretét”
— vallja Tollas Tibor költő, a müncheni Nemzetőr c. hetilap szerkesztője.
1956 novemberében indult el az ostromlott Budapestről nyugat felé, az ismeretlenbe. Háta mögött a háború és a börtön nyomasztó emlékei, a forradalom világító napjai.
Évtizedekig élt Münchenben — ma is ott él, bár gyakran hazalátogat. 1956 decembere óta ott szerkeszti a Nemzetőrt. A most 36. évfolyamába lépő hetilap idehaza évtizedeken át tilos olvasmány volt.
„Elhatároztam, mindent megteszek, hogy a forradalom és szabadságharc emléke eleven maradjon. Ezért indítottam útjára a Nemzetőrt, hogy ébren tartsuk a világ és a magunk lelkiismeretét. 1961 -ben például a forradalom eltiprásának ötödik évfordulóján tüntetéseket szerveztünk és aláírásokat gyűjtöttünk: a világ tízmillió szabad polgárától sikerült tiltakozó kézjegyet kapnunk. Az elnémított és megalázott tízmillió magyar helyett, így tiltakoztunk a szovjet megszállás ellen, követeltük a szabad választásokat, a politikai foglyok szabadon engedését. Világakciót indítottunk azért, hogy ne végezhessék ki idehaza Kádárék a kiskorúakat. Tiltakozásunkra 20 évre emelték a kivégezhetők életkorát.”
Ám Tollas Tibor nemcsak lapszerkesztő, maga is költő — válogatott verseinek kötete az Antológiái Kiadó gondozásában, Lakitelken jelent meg (Hazafelé, 1991).
„A szenvedés értelmének megtalálása hozta létre a verseket. így volt ez a recski kőbányában, a váci fegyház bebádogozott ablakai mögött, ahol féltve rejtett ceruzacsonkkal róttam ezeket a sorokat.”
A sors ajándéka, hogy közel félévszázados hazai hallgatás után most már szabadon is eljuthatnak a költő versei hozzánk, az itthoni közönséghez.
Chilla Szilvia
Tudományos ismeretterjesztő előadások (válogatás)
(1982-1987)
A martonvásári TIT Szervezet feladatát néhány évig társadalmi munkában elvállaltam, ami lehetővé tette, hogy a könyvtárban több ismeretterjesztő előadást rendezhessünk.
Az előadók nevét ismertetem:
- Dr. Benda Kálmán, történész
- Csupor Zoltán, katolikus pap
- Dr. Dienes Ottó tanár, író
- Dr. Farkas Gábor, történész
- Fülöp Géza, tud. munkatárs
- Galambos Tibor, szakíró
- Gimesi Elemér, tanár
- Dr. Grimm Lóránt, főorvos
- Lomb Kató, szinkrontolmács
- Dr. Guseo András, ideggyógyász
- Radeczky Jenő, ornitológus
- Schirilla György, sportoló, természetgyógyász
- Dr. Verseghy Klára egyetemi tanár
- Dr. Zibolen Endre, c. egyetemi tanár
- Zombori Ottó, csillagász
Képzőművészeti kiállítások előadásokkal vagy más művészeti ággal együtt
Kezdetben a könyvtár melletti osztályterem közösségi célt szolgált, (TIT, Nyugdíjas Klub, társadalmi szervezetek megbeszélései) és nem utolsó sorban kiállítóterem is volt. Kisebb – nagyobb megszakítással rendezhettem kiállításokat, mivel idővel egy óvodai csoportot is el kellett helyezni, majd egy alsótagozatos osztályt.
Minden esetben személyesen kerestem fel a kiállító művészeket otthonukban (Szarvas, Kápolnásnyék, Móra Kiadó, Budapest), hogy megbeszéljük a kiállítás részleteit. A bemutatkozó szöveget – amit a kiállítóteremben helyeztünk el, a meghívókat, megnyitót stb. A kiállítás technikai lebonyolításában az ÁMK egyik pedagógusa, Varga László segített, ugyanúgy a folyosón elhelyezett hirdetőtábla kivitelezésében is.
Néhány újságcikkel illusztrálva szemléltetem a megrendezett kiállításokat.
Bessenyei Antal (Szarvasi Óvodaképző Intézet tanára, festőművész) még teljesebbé tette.
Üvegesné Dr. Hornyák Mária erre az alkalomra készített tablója, mely Martonvásár vonatkozásában ismertet meg a török kori időkkel. Az érdeklődő látogatókon kívül az iskolai tanulók szervezetten látogatták a könyvtárat. A kiállítás nyitvatartási ideje természetesen a könyvtár nyitvatartását jelentette, így nem kellett külön teremőrről gondoskodni.
További kapcsolódási pontot jelentett a festőművésznek, Bessenyei Antalnak ekkor jelent meg a Praktikus ábrázolás az óvodában c. ismeretterjesztő könyve, ami alkalmat adott egy újabb találkozásra az óvónőkkel. (A művész elszállásolását az Erdőháti Gazdaság vállalta.)
Hunyady Judit meghívó
A könyvtár megnyitóján Hunyady Judit vendégeként jelen volt a világhírű angol drámaíró, Brian Clark is, akinek „Mégis kinek az élete” c. drámáját Piros Ildikó és Huszti Péter főszereplésével akkor mutatta be a Madách Színház.
- Teleki Blanka emlékkiállítás, születésének 175. évfordulója alkalmából – melyet Üvegesné Dr. Hornyák Mária a klub történész könyvtárosa állított össze. A kiállítás 2 hétig, a könyvtárban volt megtekinthető. Szervezett foglalkozások keretében az általános iskola valamennyi felsőtagozatos osztálya megtekintette.
- Orisekné Farsang Erzsébet naiv festő kiállítása – Közreműködik: Tilinkó Együttes
A falusi népszokásokat bemutató kiállítás, mely az évszakokhoz kapcsolódott, az alsótagozatos gyerekeknek különösen nagy élmény volt. Jelenleg a munkáit a kecskeméti Naiv Művészek Múzeumában láthatjuk.
- Pisztrángok kara c. irodalmi est az Egyetemi Színpad előadóművészeivel – Grafikai kiállítás válogatás fiatal grafikusművészek alkotásaiból
A kiállítást megnyitja: Chikán Bálint művészettörténész
Következő fejezet: II/6. A könyvtár, mint szolgáltató intézmény
Irodalomjegyzék
Városi Könyvtár vendégkönyve és munkanaplók
Havas Judit – Kányádi Sándor: Részlet https://helyorseg.ma/rovat/szempont/havas-judit-kanyadi-sandor
Márai Sándor üzenete. Forum Martini 1992. II. szám
Könyvtári hírek, Killyén Ilka estje. Forum Martini 1993. II. szám
A gyönyörű, a gyilkos nő. Fejér Megyei Hírlap 1993. márc. 29.
A népművészet útján. Fejér Megyei Hírlap 1980. április 25.