1978-ban az új iskola bővítésével felmerült a gondolat, hogy olyan komplex intézményt kellene létrehozni, amely megfelel a kettős célnak, az iskolai és az iskolán kívüli művelődés követelményeinek. Különösen indokolt volt az elképzelés Martonvásár esetében, hiszen köztudott, hogy a művelődési ház hiánya mennyi gondot jelentett a nagyközség életében. Magyarországon a minisztérium megbízásából 20 intézmény vállalta fel az ÁMK létrehozását. A „huszak” – ahogyan a szakirodalomban olvashatjuk, az 1981-1985 között létesült általános művelődési központok, melyeket „kiemelt kísérleti státusszal” ruházott fel a minisztérium.
A Fejér Megyei Tanács VB. Művelődési Osztálya 1981. január 1.-vel engedélyezte Martonvásáron az ÁMK létrejöttét. Németh László már 1945-ben, amikor még senki nem beszélt folyamatos művelődésről, megfogalmazta „A jó iskola ma: bevezetés a könyvtárba vagy a laboratóriumba”.
Az új típusú intézmény kettős funkcióját az alapintézmények összevonásával oldhatták meg. A közös igazgatás alá tartozó intézmények: óvoda, általános iskola, könyvtár, zeneiskola és a néptáncegyüttes. Az ÁMK alapítója, igazgatója Udvaros Károly (1935-2013) volt, aki több évtizedes szakmai múlttal rendelkezett, úgyis mint pedagógus és gazdasági vezető. „Olyan intézménytípusról beszélünk, ahova nem érzi kötelezőnek a diák a bejárást, vagyis délelőtt kötelező ugyan, de délután is bejön, hogy játsszon, sportoljon, vegyen részt egy szakkörön, filmvetítésen, vagy elmélyítse ismereteit a könyvtárban. Ugyanez vonatkozik a felnőttekre. Az „új iskolában” délelőtt tanítanak, a természettudományi előadóteremben délelőtt fizika, biológia, vagy kémia órát tartanak. Délután TIT előadások színhelye” – nyilatkozta az igazgató úr.
Az aula alapterülete 410 m2 – délelőtt a szünetekben a gyerekek veszik birtokukba, vagy iskolai ünnepélyek színhelye. Itt az esti órákban a községi rendezvényeknek vagy az esti felnőtt közönséget érintő előadásoknak ad otthont. Ugyanitt próbálnak az iskolások és az ált. iskolát végzettek is, Salamon Ferencné közművelődési igazgatóhelyettes irányításával.
Ha benézünk a tornaterembe, a délelőtti iskolai testnevelés órák után délután már az alsótagozatosok művészi tornáját, vagy a felnőtt lakosság futball vagy kézilabda edzéseit láthatjuk.
A könyvtár elhelyezése
A könyvtáros részéről felmerülő kérdések
A Nagyközségi Könyvtár már 1979-ben a régi iskola épületébe költözött. 2 évig még hivatalos elnevezése maradt a régiben. Kétségkívül jobb, modernebb körülmények határozták meg a működését. (Tágas ablakok, frissen meszelt terem, központi fűtés, telefon, a korábbi olajkályha helyett) A szakmai irányelvekben előírt alapterületnek (260 m2 ) még a felével sem rendelkezett a könyvtár, ez 110 m2 volt, éveken keresztül. Ahol lehetett, minden esetben szóvá tettem a könyvtár bővítését. Különösen indokolttá vált volna a bővítés, amit idővel az állománygyarapítás és az iskolai könyvtári feladat is indokolt.
A falak lebontásával a 2 osztályteremből egyetlen nagy terem lett, itt kapott helyet a felnőtt és ifjúsági irodalom, eleinte néhány olvasóasztal, folyóiratállvány, kölcsönzőpult, katalógusszekrény.
A szomszédos osztályterem kezdetben a kiállításoknak és a kiscsoportos foglalkozásoknak adott helyet. (Ez utóbbit csak a folyosó felől lehetett megközelíteni, sikerült utolsó pillanatban a közvetlen átjárást egy ajtó beiktatásával megoldani, ami a kiállításoknál is fontos volt.)
A közművelődési „szerepkör” a pedagógusoknak is szemléletbeli változást, kihívást jelentett. Ugyanígy bennem is felmerült néhány kérdés az új intézménytípussal kapcsolatosan.
- Tudtam, hogy a felnőtt olvasóknak hosszabb időre van szükségük, hogy megszokják, hogy a könyvtár az iskola épületében van. Nem volt közvetlen utcai bejárat. Belépve az iskolába a folyosón nyüzsgő gyerekek miatt ne az legyen az első reakció, hogy inkább nem zavarok. Első teendőim egyike az volt, hogy sokszorosított lapokon értesítsük és szeretettel meghívjuk olvasóinkat az „új könyvtárba”. Kisközösségekhez személyesen elmentem.
- Felmerült az a kérdés is, hogy a könyvtárhasználati órákat úgy kell megszervezni, hogy ne ütközzön a délelőtti nyitvatartásba.
- Sikerül-e a tantestületbe beilleszkedni, partneri kapcsolatot kiépíteni a pedagógusokkal a közös cél, a gyermekek olvasóvá nevelése érdekében?
- A gazdasági önállóság elvetése lehetővé teszi-e a könyvtár folyamatos fejlesztését?
Udvaros Károly igazgató személyében új kezdeményezésekre nyitott egyéniséget ismerhettem meg, akivel lassan fokozatosan alakult ki a jó szakmai kapcsolat. Kezdettől fogva számított a részvételemre, úgyis mint előadó a tantestületi üléseken. A könyvtár közművelődési könyvtári feladata az iskolai könyvtári feladattal bővült. Az oktató nevelő munka segítése a legújabb információhordozók (könyv, folyóirat) ismeretét, ismertetését jelentette, ugyanúgy az ifjúsági állomány folyamatos fejlesztése is. Izgalommal töltött el minden tantestületi ülés, hiszen tudtam, hogy csak következetes szakmai munkával alakulhat ki a jó kapcsolat a tantestülettel.
- A könyvtárhasználati órák, a könyvtárban tartott tanórák, a gyerekfoglalkozások, kiállítások, előadóestek megbeszélése, átbeszélése is folyamatos volt.
Utólag visszagondolva, arra is volt példa, hogy néhány kérdésben nem egyezett a véleményünk. Ez a tanulók könyvtári beiratkozására vonatkozott. Igazgató Úr úgy gondolta, hogy az iskola összes tanulóját regisztráljam, mint beiratkozott olvasót. Elképzelésem mellett kitartottam, ami azt jelentette, hogy egy-egy könyvtári látogatás vagy foglalkozás után a könyvtári élmény hatására, saját akaratából iratkozzon be a tanuló.
Emlékezetesek maradnak a közös kirándulásaink a tantestülettel a Mátrába, vagy a tapasztalatcsere, látogatásaink Földesre – vagy Mezőhegyesre, ahol a pályakezdő éveimet töltöttem. Megjegyzem, hogy az utóbbi két intézmény a mai napig, mint Általános Művelődési Központ működik.
Új kapcsolatok kiépítése a könyvtári rendezvények tükrében
„A könyvtáraknak, de legfőképpen az ÁMK könyvtáraknak kulturáltan szolgáltató nyitott könyvtárakká kell válnia, mely nem neveli, hanem csupán az igényeknek megfelelő – azokat kielégítő választékot és szolgáltatást nyújt. Szakszerűen, rugalmasan és mindenki rendelkezésére áll, segítőkészséget és szeretetet sugároz, a falak közül kilépni is tud” – mondta egy előadásában Pápayné Dr. Kemenczey Judit. Igazán nyitottá csak a külső kapcsolatok kiépítésével és folyamatos ápolásával válhat a könyvtár.
A könyvtár kapcsolatainak kiépítése már az integráció előtt elkezdődött. A közművelődési alap létrehozásához a Mezőgazdasági Kutatóintézet Kísérleti Gazdasága az Új Élet Mg. TSZ., Akadémiai Nyomda könyvkötészete és az Ipari Szövetkezet csatlakozott. A Hazafias Népfront nemcsak a megbeszéléseit tartotta a könyvtárban, hanem közös rendezvényeink is igazolják az együttműködést. A könyvtár előadóestjeinek TIT előadásainak a megrendezéséhez a Brunszvik Klubon kívül az MTA Kutatóintézetének Kísérleti Gazdaságának Erdei Ferenc művelődési klubja is csatlakozott.
Az 1980 tavaszán létesült és Tóth Imre tanár úr által vezetett Nyugdíjas Klub is felkeresett azzal a céllal, hogy havonta segítsem a klub programját könyvajánlással, programjavaslattal. A klubbal a későbbiekben is jó kapcsolatom volt. A jövő feladata, hogy a könyvtárral egy folyosóról nyíló pinceklubban működő Ságvári Endre Klubbal is kialakuljon az együttműködés. Gyakori vendége voltam a klubnak. Szívesen segítettem az irodalmi és történelmi vetélkedők lebonyolításában. Közösen rendeztük a Pisztrángok Kara c. erdélyi írókat bemutató estet a Forrás-körrel, vagy néhány ismeretterjesztő előadást. A klub programjaiba, fokozatosan vezettem be a fiatalokat a könyvtár használatába. A személyes kapcsolatot, a nyitottságot nagyon fontos tényezőnek tartottam – ami, ha nem is azonnal, de hosszabb távon eredményes volt a könyvtári munkában.
Kezdetben még elég kevés ülőhely volt a könyvtárban, idővel Letkó Lajos és csapata gondoskodott a megfelelő ülőalkalmatosságról vagy egyéb technikai eszközről. Az ÁMK vezetés részéről felmerült az a kérés is, hogy a könyvtári rendezvényeket az aulában tartsuk. Erre nem került sor, mert úgy gondoltam, hogy a könyvtár hangulata eleve olyan meghittséget sugároz, ami még szorosabbá teszi a kapcsolatot az előadóművész és a hallgatóság között.
Következő fejezet: II/5. Válogatás a könyvtár rendezvényeiből
Irodalomjegyzék
Martonvásári kísérlet. Fejér Megyei Hírlap 1983. január 20.
Könyvtár és iskola egy fedél alatt. Fejér Megyei Hírlap 1987 december 20.
„A Huszak” – Iskolakultúra 2002 II. szám.