Tanítóéveknek nevezem azt a néhány évet, ami megelőzte martonvásári pályafutásom. Erre volt szükség, ezekre az évekre, hogy bebizonyosodjon, hogy a könyvtárosi pálya lesz majd az, amely életpályám végig kíséri.
Szülővárosom Szarvas, és Martonvásár hasonlóságát véltem felfedezni, s a kulturális összekapcsolódást – a Szarvasi Óvónőképző Intézet- Martonvásáron pedig Brunszvik Teréz szellemisége között. Otthon éreztem magam az első pillanattól fogva. Elképzelésem valóra vált, hogy könyvtárosi munkám a fővároshoz közeli településen folytathatom, színházi élményekkel gazdagodva, s elérhető lesz egy-egy hangverseny vagy kiállítás is. Emlékszem, amikor megtettem az első utat a vasútállomástól – az intézet portájáig, a kerítéssel kőfallal körülvett úton. Legfrissebb könyvélményem F. Kaffka A kastély c. műve körül keringtek a gondolataim. Bennem is felmerültek a kérdések a „kastélyt” illetően, ami zárt világot sejtetett. Valójában a 70-es évek végéig csak intézeti munkatársra hivatkozva és meghatározott időben tárulhatott elénk a sok-sok természeti csodát rejtő park és a kastély. Igaz, ez a zártság később oldódott.
1976-tól 2008-ig vezettem a könyvtárat, amit a szakmai kihívások, a kevésbé látványos könyvtárosi munka, s ami a szívemhez legközelebb áll, a kultúra közvetítése jelentett – a könyvtári estekkel, kiállításokkal. A könyvtár tevékenységét érintve szeretném felidézni a találkozásokat, művészeti életünk kimagasló egyéniségeivel. (sokan vannak, akik már nincsenek közöttünk) Visszaemlékezésemben elsősorban a Forum Martini, a Fejér-Megyei Hírlap, valamint szakfolyóiratok cikkeire, munkanaplókra, és a szakfelügyeleti jelentésekre támaszkodtam.

Könyvtári helyzetkép 1976-ban
A klubkönyvtár intézménytípusa megingott, mint a fenntartó, mint az olvasók körében is.
„A nevezett intézmény nem alkalmas nagysága miatt sem a klubkönyvtári feladatok teljesítésére. A könyvtár gyakori zárvatartása, a raktári rend hiánya, a könyvtár fejlesztése is elmaradt. Olvashatjuk az 1975-ben készült szakfelügyeleti jelentésben. A könyvtár nem pótolhatta a művelődési házat. A gyakorlat bebizonyította, hogy a kísérleti jelleggel létrejövő intézménytípus azokon az 1500 lakoson aluli településeken működött sikerrel, ahol nem volt célszerű külön művelődési otthont fenntartani. Ha felidézzük, hogy a Martonvásári Könyvtár milyen méltatlan körülmények között látta el feladatát a hosszú évtizedek alatt, nem nehéz megállapítanunk, hogy minden esetben szükségmegoldásról volt szó. A község vezetőinek részéről hiányzott a hosszú távú tervezés, ami évtizedekre meghatározta volna a könyvtár sorsát. Átalakított régi épületekről olvashatunk, de kifejezetten a könyvtári célra tervezett épület általában a mai napig kevés.
A hosszabb távú tervezésnél arra is kell gondolni, hogy nemcsak az állomány növekszik, hanem új szolgáltatásokkal, vagy egy-egy újabb részleggel is bővülhet az intézmény. (városunk esetében, esetleg zenei, helytörténeti gyűjtemény vagy kisebb kamarakiállítás) 1976 áprilisában a 4100 lakosú Martonvásár magasabb közigazgatási fokozatra lépett nagyközség lett.
Mit jelentett ez a könyvtár életében? A szakmai vezetés és a fenntartó véleménye találkozott, amikor Martonvásár könyvtára a megye közművelődési, távlati, fejlesztési tervében, mint kiemelt alsófokú központ szerepel, „C” típusú nagyközségi könyvtárként. (1976-1990) Általános gyűjtőkörű nyilvános könyvtár. Hosszú távon a könyvtár fejlődését a könyvtárra vonatkozó szakmai irányelvek határozták meg. Az irányelvekben szereplő normatívák mindenkor hivatkozási alapot jelentettek a fenntartóval folytatott párbeszédre. A normatívák a könyvtár típusának megfelelő alapterületre, gyűjtőkörre, tájékoztató eszközeire, személyi állományára utaltak.
A könyvtár rövid bemutatása
- Utcai bejárat híján egy zárt udvarról nyílt a könyvtár ajtaja.
- Berendezése: néhány klubasztal, 2 olvasóasztal, kevés szék (kb. 8 db), 4 fotel, 3 puff, 1 TV készülék, 1 olajkályha, ami az összenyíló „szobákat” fűtötte.
- 4 kis egymásba nyíló szobában vannak a könyvek elhelyezve (azért említek kis szobákat, mert korábban orvosi rendelő, s lakás volt a könyvtár).
- Az ifjúsági irodalom a felnőtt szépirodalommal együtt került elhelyezésre.
- A szakkönyvek a könyvtár legsötétebb szobájában sorakoznak (Itt a tetőszerkezet többször is beázott).
Összességében tágas benyomást keltett a könyvtár a kevés könyv miatt.
Megvalósult feladatok néhány hónap alatt
- Az ifjúsági irodalom kiemelése, a kölcsönzőtérbe, az ömlesztett állomány raktári rendbe sorolása. Így kialakult a közvetlen kapcsolat gyerekekkel.
- A kézikönyvtár az előtérbe került az asztalokkal, székekkel, megteremtve az elmélyült olvasás lehetőségét.
- 500 elavult könyv selejtezése (Szocialista tartalmú szovjet irodalom. 30-40 példányban levő Marx-Engels művei) Valamint a Természettudományi Kiskönyvtár sorozat.
- A korábbi 8 órás könyvkölcsönzési idő még a klubkönyvtár esetében is kevés volt. A nyitvatartási idő heti 32 órára bővült. (Az olvasók az utcán elhelyezett tábláról és a szórólapokról értesültek a könyvtár új nyitvatartásáról).
- Személyi állomány: egy fő szakképzett könyvtárvezető, egy szakképzetlen kisegítő tiszteletdíjas könyvtáros. Heti 10 órában Cserhalmi Erzsébet lelkiismeretesen végezte az adminisztrációt, betegség, továbbképzés esetén helyettesített.
- Raktári katalógus építése folyamatos.
- Kölcsönző tasakok lejáratok szerinti rendezése, így pontos képet kaptunk a kötetek és az olvasók valós számáról.
Távlati elképzelésem az volt, hogy megvalósuljon az utcai közvetlen bejárat, az olvasó csendesebb övezetből haladjon a „mozgalmasabb” rész felé. Az utcai bejárattal a kicsi raktárrész (kb. 20 m2) felszabadult. A zsákvászonnal beborított falfelület alkalmas lett kisebb kamarakiállítások rendezésére. 1978-ban mindez megvalósult. Szintén ez évben megtörtént az új polcok és katalógusszekrény beállítása.
A raktári katalógus szerkesztése után elkezdődött a betűrendes katalógussal való hosszú munkája.
Szakmai könyvtári kapcsolatok kiépítése
- A Kutatóintézet könyvtárvezetője Üvegesné Dr. Hornyák Mária bemutatta a zárt jellegű szakkönyvtárat, melyet az intézmény tudományos dolgozói használtak. A kutatógárda helyben lakó tagjainak száma 30-40 fő. Ők és családtagjaik rendszeresen látogatják a községi könyvtárat.
- A Beethoven Általános Iskola könyvtárát 1880-ban gróf Brunszvik Géza alapította. Héhn Gyula iskolaigazgató mutatta meg a néhány száz kötetes iskolai könyvtárat, ami a gyakorlatban nem működött. Brunszvik Géza adományából alig néhány muzeális értékű könyv maradt, ami később a Városi Könyvtár külön gyűjteményében lett elhelyezve. Az állomány elavult művekből állt, egy zárható üveges könyvszekrényben, új könyveket évek óta nem vásároltak. Kiemelt feladata lett a községi könyvtárnak a tanári kézikönyvtár és az ifjúsági állomány fejlesztése.
A pedagógusokat könyvtárlátogatásra hívtam, az alsótagozatos diákoknak olvasópályázatot szerkesztettem, és játékos gyerekfoglalkozásokat tartottam. A könyvhöz kapcsolódó kiállítások is nagyon jó lehetőséget jelentettek egy-egy könyvtári órának.
- A tanácsülések is jó alapot teremtettek a kapcsolatok további kiépítésének, ahol jobban megismerhettem a tanácstagok által a község gondjait, és beszélhettem a könyvtár munkájáról. A tanácsi költségvetésben a könyvtár állományára fordított összeg messze elmaradt a kivánalmaktól. Porvay László tanácstag az Erdőháti Gazdaság vezetője egyetértett szakmai elképzeléseimmel, az állománygyarapítást anyagilag is támogatta. Ugyanezzel a céllal kerestem fel a Gyermekotthon, az Ipari Szövetkezet, a Hazafias Népfront helyi szervezetének vezetőjét is, így az állománygyarapításra fordított összeg folyamatosan növekedett.
Évszám | Könyvbeszerzési keret | Könyvállomány |
1975 | 10 000 Ft | 6909 |
1976 | 13 000 Ft | 7200 |
1977 | 17 000 Ft | 8554 |
1981 | 38 000 Ft | 11566 |
A megyei könyvtár módszertani osztályával hamar kialakult a jó szakmai kapcsolat, s ez nemcsak a könyvtárközi kölcsönzésben, vagy a könyvek beköttetésében nyilvánult meg, gyakran ültünk le együttes megbeszélésre. Dr. Csongor Endréné megyei könyvtár igazgatója, Lukács János tanácselnök, Csaba Orsolya, a fáradhatatlan jó humorú instruktor, és Jómagam. Csaba Orsolyáról szeretnék megemlékezni, megosztani Önökkel rövid írását, amelyben felvillan sajátos humora, ahogy a világot szemléli. Olyan görbe tükröt tartva elénk, ami minden esetben kedves és szerethető.
Arany János balladaest Hajdú-tanyán
Irodalmi színpadunk csupa szép, komoly, tragikus hangvételű Arany balladát tanult be. Éppen egy estre valót. Több helyen is bemutattuk.
Mindenütt csendben, lélegzet visszafojtva hallgatták ezek az egyszerű parasztemberek a hosszú verseket. Ahogy a Tetemre hívásban írva vagyon: „Lélek az ajtón se be, se ki!” Hajdú-tanyán is így történt. Fülledt, meleg nyári estén az egyetlen osztályteremben zsúfolódott össze a hallgatóság a felnőtteknek kicsit szűkre szabott, századeleji iskolapadokban.
Jó közönségszervezőnek bizonyult Fiath néni, az ottani autókönyvtárosunk. Jöttek vegyesen: férfiak, nők, gyerekek, öregek. Némelyik után besettenkedett kutyája, macskája, ahogy az ilyen helyen lenni szokott. Persze a hőség miatt az ajtót be sem lehetett csukni. A hűséges jószágok lábnál, a padok alatt nyúltak el, lógó nyelvvel élvezve az olajos padló hűvösét. Ez szemmel láthatólag senkit nem zavart, minket se. Sorra mondtuk a verseket.
Csak amikor Fejes Erzsi a Vörös Rébékben – szépen csengő, magas fekvésű hangján – eljutott a versszakok végén ismétlődő refrénhez: „… kár! Hess, madár!” – elszabadult a pokol. Az éles hangra fölneszelt kutyák egymásnak estek, sőt a macskáknak. Éktelen morgás, ugatás, nyávogás tört ki a padok alatt. A gazdák – kizökkentve a mély, balladás áhítatból – irodalminak semmiképp nem nevezhető hangon, mások harsány nevetés közepette üldözték ki a teremből szegény miértesből megbukott jószágokat.
Erzsi ezalatt rezzenéstelen arccal állt a tábla előtt. Nem hagyta magát kizökkenteni az átélésből, akárhogy is kuncogtunk, és ott folytatta a balladát, ahol abbahagyta: „»Hadd jöjjön hát a kasznár.« Hess, madár!”
Következő fejezet: II/2. Gondolatok az 1970-es évek kultúrpolitikájáról
Irodalomjegyzék
Simay Norbert: Harmadszor Martonvásáron. Könyvtáros. 1977 május
Csaba Orsolya: Arany János balladaest a Hajdu-tanyán. Könyvtári Levelezőlap 2002 október
Könyvtári munkanapló (1976-1979)